2017. december 8., péntek 12.53

Az ENSZ Közgyűlése március 21-ét az Erdők Nemzetközi Napjává nyilvánította 2012-ben. Ez a nap az erdők ünnepe: célja, hogy felhívja a figyelmet az erdők jelentőségére. Az Erdők Nemzetközi Napján bátorítják az országokat, hogy helyi, nemzeti és nemzetközi tevékenységeket szervezzenek az erdők és fák témakörében, például szervezzenek faültetési akciókat. Az Erdők Nemzetközi Napja konkrét témáját mindenévben az Együttműködés az Erdőkért határozza meg. 2018-ban a téma: az erdők és a fenntartható városok.

Forrás: FAO

2017. december 7., csütörtök 12.38

A LIFE program jó úton halad, hogy hatékonyan szolgálja és kiegészítse a szakpolitikák megvalósulását, megfelelő hozzáadott értéket biztosítson EU szerte. Ezek a legfőbb következtetései a kizárólag a környezet- természet védelmét és a klímaváltozás témáját szolgáló uniós program félidejű értékelésének.

A Európai Bizottság által a LIFE program 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó félidejű értékelése feltárta, hgoy a LIFE program továbbra is releváns-e a célkitűzések kezelésében. A jelentés értékeli a LIFE program hatékonyságát, hogy a keretében zajló tevékenységek összhangban vannak-e más programokkal. A jelentés teljes szövege itt érhető el. 

Source: EU DG ENV

 

2017. november 28., kedd 11.37

Az erdei fenyő és a bükk európai erdőkben egymásra hatását vizsgáló részletes tanulmány segíthet az ökológiai egyensúly megtartásában a klímaváltozás ellenére.

Az örökzöld, tűlevelű erdei fenyő jól vegyül Európa erdeiben a kemény fájú közönséges bükkel. Általában ez a két fontos európai fafaj jobban nő egymás társaságában, mint egyfajú erdőkben, és e fajok együtt szélesebb feltételeket kínáló ökoszisztémákat hoznak létre más élő szervezetek részére. A két fafaj közötti finom egyensúly és verseny, amely olyan tényezőktől is függ mint a szén-dioxid koncentráció és a klímaváltozás, részleteit még kevésbé értik a kutatók.

A 2013-2017 között lezajlott, az Európai Unió által finanszírozott ECOPYREN3 projekt (Ökológiai folyamatok integrálása erdő modellekbe a hosszú távú kezelések és globális változások hatásainak értékelésére Nyugat-Európa erdeiben) a környezeti tényezők kutatásával és a fa növekedés modellezésével foglalkozott a téma előrevitele érdekében. A projekt CORDIS adatlapján keresztül olvashatja a projekt eredményösszefoglalóját, valamint a projekt keretében megjelent szakcikket.

Forrás: CORDIS

2017. november 21., kedd 11.04

Az Őrségi Nemzeti Parkban november 8-9-én tartott Life in Forest erdésszakmai tanulmányútról a Turista természetjáró magazinban megjelent cikket itt olvashatja.

2017. november 10., péntek 16.33

A 2017. november 8-9 között az Őrségben zajlott erdészszakmai tanulmányúton készült képek a Galériában érhetők el.

 

2017. október 12., csütörtök 16.24

Élet az Erdőben – szlovákiai tanulmányút

Rékasi Andrea vagyok, kötelező szakmai gyakorlatomat a WWF Magyarországnál töltöm. A LIFEinForests elnevezésű projekt keretein belül háromnapos szlovák tanulmányi úton vehettem rész a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársainak szervezésében.

1.nap
Október 5-én reggel 8 órakor indultunk busszal Pstrusa felé, ahol a csapatot várta a Pol’ana Bioszféra Rezervátum munkacsoportjának három tagja. Velük indultunk tovább az első állomásra, ami az Európa diplomás Dobrocsi őserdő volt, Európa egyik legrégebbi és kiemelkedő ökológiai értékekkel bíró természeti területe. Az erdő 1913 óta védelem alatt áll. Az itt töltött három órás túra alatt átkeltünk a puffer- majd az átmeneti zónán így elérve a több mint száz éve érintetlen magterületet, ami a legmagasabb, 5-ös szintű védelem alatt áll, így a turisták számára nem látogatható. A szlovák munkatársaktól meghallgattuk az erdőről szóló legfontosabb információkat mind erdőgazdálkodási, mind természetvédelmi szempontból. A terület fafaj összetételét tekintve: 35%-a jegenyefenyőből, 22%-a lucfenyőből a fennmaradó rész többségében bükk és egyéb elegyfa fajokból áll. A magterület fáinak ellenálló képessége a szélsőséges időjárási viszonyokkal (széldöntés, jégtörés) és rovarkárosítással szemben kiemelkedően nagyobb egy gazdasági erdőéhez képest. 

A terület medveállománya 100 egyed környékén mozog. Az utóbbi években beállt változások (a medvék egész évben élelemhez jutnak, ugyanis megdézsmálják a szarvasoknak és őzeknek kitett kukoricát, valamint az éghajlatváltozás eredményeképpen enyhülő telek) következtében a medvék nem igénylik a téli álmot, ennek következtében 1-2 bocs helyett 2-3, esetleg 4 bocsot hoznak világra egy évben. A vadállomány-szabályozás érdekében 2017-ben 10 db egyed kilövésre adtak engedélyt.
Ezt követően a Vidra-völgyi (Vydrovská dolina) Erdészeti Skanzenbe látogattunk el, amelyet 2002-ben létesítettek. A skanzen egy élő múzeum, egy több mint három kilométeres tanösvény 66 állomással, amelynek mindegyike az erdő történetéről, jelentőségéről, harmóniájáról, szépségéről és az erdőt védő és hasznosító erdészek munkájáról mesél. Mi sajnos idő hiányában nem tudtuk az egész tanösvényt végigjárni csak egy kisebb részét sikerült megtekinteni.

2.nap
A Pol’ana Bioszféra Rezervátum legszebb pontjához a lenyűgöző, 23 méteres Bystrý potok vízeséshez látogatott el a csapat. A vízesést elhagyva egy igen meredek létrasoron haladtunk tovább felfelé és elértük a Horský Hotel Poľanat, ahol a szlovák kollégák bográcsgulyással kedveskedtek nekünk.
Az ebéd utána a csoport egy része továbbment, hogy meghódítsa a Poľana legmagasabb pontját (1458 m). A csúcsig tartó hegyi túrát a Zadná Poľana Természetvédelmi Területen tettük meg, amely a kiemelkedően változatos magashegységi élővilágot máig őrző térség. A hegy a Börzsönyhöz hasonlóan egykor tűzhányó volt, így az alapkőzet felépítésében itt is a lávából megszilárdult andezit dominál. Miután elértük a csúcsot, még továbbmentünk egy Katruska névvel jelölt helyre, ahonnan két kis ösvény indult, ami két kilátóteraszban végződött. A teljes területet ekkor tejfehér köd borította, így sajnos nem nyílt kilátásunk az egész vidékre, ám a látvány így is nagyon különleges volt. 
Este a szálláson a Poľana Bioszféra Rezervátum munkacsoportjának igazgatónője várt minket egy rövid előadással, valamint egy fél órás dokumentumfilmmel a Bioszféra Rezervátum csodáiról, amely díjat nyert a Los Angelesi Függetlenfilm Fesztiválon.

3. nap
Délelőtt egy 68 hektáros tölgyesbe vezetett az utunk, ahol 350 éves tölgyfákat is láthattunk. Az erdő korábban legelő erdőként funkcionált és a tölgyfák is ennek köszönhetik hosszú életüket, ugyanis azért hagyták meg őket, hogy az árnyékukban delelhessen a marha. A mai nap is folyik legeltetés, ám már közel sem akkora állatállománnyal, mint a múltban. A helyet kaszálással is hasznosítják. A terület szintén kiemelt (5-ös szintű) védelem alatt állt, ám visszaminősítették 4-es szintre, így a helyiek is látogathatják az erdőt, gombászhatnak. A térség rendkívül fontos rovartani szempontból, sok védett rovarfaj él itt és emellett ki kell emelni a védett madár- és denevérpopulációt is. A szlovák munkatársaktól azt is megtudhattuk, hogy a terület ezelőtt orosz katonai állomás volt, így amikor elhagyták a helyet az ottmaradt földbe mélyesztett bunkereket fel kellett számolni, valamint sok idős fa törzsében tátongó lyuk is valószínűsíthetően az ő számlájukra írható, mivel a fa tövében rakott tűzzel kiégették azt.
 
A hazaúton megállunk Selmecbányán, ahol szemügyre vehettük az egykori Bányászati és Erdészeti Akadémia épületeit, valamint egy rövid városnézés is belefért az időnkbe.
Szakmai tapasztalatok
A három napos kirándulás alatt, nemcsak Szlovákia rendkívüli természeti értékeiből csodálhattunk meg jó párat, hanem hozzájuk kapcsolódó fontos információkkal is gazdagabbak lettünk. Sokat megtudhattunk a Poľana Bioszféra Rezervátum múltjáról, jelenlegi intézkedésekről és jövőbeli tervekről, a védett természeti terület és a lakosság autentikus életmódjának kapcsolatáról, összefonódásáról. A területen élők hétköznapjait elnézve azt hihetnénk, hogy 100 évvel ezelőtt megállt náluk az idő és a modern világ rohanása, gyors technológiai fejlődése ide nem ér el, azonban ez senkit nem zavar egy cseppet sem.
A Bioszféra Rezervátum kiemelt jelentőséggel bíró természeti értékkel bíró élőhelyeinek, állat- és növényvilágának megismerése nagyon érdekes volt számomra. Olyan ritka, védett fajok élnek itt, amelyek sajnos Magyarországon nem találhatóak meg.
Végül, de nem utolsó sorban nagyon örülök, hogy mind a Duna-Ipoly Nemzeti Park, mind a Bioszféra Rezervátum munkatársai és más erdészettel és természetvédelemmel foglalkozó kollégák személyében olyan nagy tudású szakembereket ismerhettem meg, akik elhivatottak és szenvedélyesen szeretik a munkájukat.

Rékasi Andrea

2017. október 10., kedd 18.56

Elérhetővé vált a Natura 2000 erdőgazdálkodási támogatások című e-learning képzésünk.  A kurzus célja a Natura2000 hálózatba tartozó erdőkben folytatott gazdálkodáshoz elérhető támogatási jogcímek ismertetése a színvonalas erdőgazdálkodás feltételeinek biztosítása érdekében.  Kérjük értékelje a képzést ezen a linken található négy kérdés segítségével. Várjuk visszajelzését!

2017. október 10., kedd 18.56

Elérhetővé vált a Projekt kommunikáció című e-learning képzésünk. Kurzusunk célja bemutatni, hogy a projektciklus különféle szakaszaiban hogyan alakul a projekt kommunikáció szerepe, melyek a legfontosabb feladatai, az átgondolandó szempontok és melyek a megvalósítás legfőbb csatornái és eszközei. Kiemelten foglalkozunk a LIFE projektek kommunikációjában használandó kötelező és javasolt kommunikációs eszközökkel. Kérjük értékelje a képzést ezen a linken található négy kérdés segítségével. Várjuk visszajelzését!

2017. október 9., hétfő 17.31

A marteloszkóp módszer az Integrate+ demonstrációs projekt központi témája: 9 európai országban mintegy 40 képzési helyszínből alakuló hálózatot az EFI Bonn hajtja végre és a Német Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmiszerügyi Minisztérium támogatásával.

A marteloszkóp módszerhez kapcsolódó dokumentum a "Fák mikroélőhelyeinek katalógusa - Referencialista terepi felvételezéshez" magyar nyelven is elérhető.

Forrás: http://www.integrateplus.org/

Oldalak