|
forrás: http://www.termeszetvedelem.hu/_user/browser/File/Natura2000/Natura2000_GyIK.pdf
Mi az a Natura 2000?
Honnan lehet tudni, hogy egy ingatlan
Natura 2000 területen van?
Milyen tevékenység folytatható a
Natura 2000 besorolás alatt álló ingatlanokon?
Jár-e kártalanítás azért, mert egy
ingatlan Natura 2000 besorolás alá esik?
Mi alapján jelölték ki a Natura 2000
területeket?
Mi a különbség az országos
jelentőségű védett természeti területek és a Natura 2000
területek között?
Lehet-e egy ingatlan egyszerre
országos
jelentőségű védett természeti terület és Natura 2000 terület?
Milyen esetben lehet támogatást kapni
a Natura 2000 besorolás alatt álló ingatlanra?
Milyen arányú a Natura 2000 területek
kijelölése Magyarországon?
Mikor jelölték ki hazánkban a Natura
2000 területeket?
Ki felelős a Natura 2000 területek
védelméért és milyen szervek foglalkoznak a Natura 2000
területekkel?
Van-e elővásárlási joga a Magyar
Államnak a Natura 2000 területeken?
Milyen alapon korlátozhatták a
tulajdonhoz való jogot a Natura 2000 besorolással?
Mihez igazodnak a Natura 2000
területek
határai?
Egy konkrét Natura 2000 terület
jelölő fajairól és élőhelyeiről hol lehet tájékozódni?
Mi az a Natura 2000?
A Natura 2000 egy olyan összefüggő
európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű
természetes élőhely-típusok, közösségi jelentőségű állat-
és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai
sokféleség megóvását, és hozzájárul kedvező természetvédelmi
helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához.
Honnan lehet tudni, hogy egy ingatlan
Natura 2000 területen van?
Az Európai Bizottság szempontjából
a területek hivatalos kijelölésének alapja az Európai Bizottság
részére 2004-ben megküldött térkép. Ezen kívül a 45/2006.
(XII. 8.) KvVM rendeletből (az európai közösségi jelentőségű
természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett
földrészletekről), amely tételesen felsorolja azon ingatlanok
helyrajzi számát, amelyek a Natura 2000 hálózat részei. A
legtöbb esetben már az illetékes földhivatal is átvezette a
tulajdoni lapra ezt az információt. Ezen kívül a Környezetvédelmi
és Vízügyi Minisztérium honlapja (www.kvvm.hu), valamint a gazdák
számára elérhető mezőgazdasági parcella-azonosító rendszer
(MePAR) blokktérképei is tartalmazzák ezt az információt.
Milyen tevékenység folytatható a
Natura 2000 besorolás alatt álló ingatlanokon?
Amennyiben nincs egyéb korlátozás, a
kijelöléskori tényleges földhasználatnak megfelelően
hasznosítható a terület.
Jár-e kártalanítás azért, mert egy
ingatlan Natura 2000 besorolás alá esik?
Nem, csak a termelésszerkezet jelentős
megváltoztatásának eseti, hatósági, a jogszabályi
követelményeken felüli előírása miatt járhat kártalanítás a
Natura 2000 területeken.
Mi alapján jelölték ki a Natura 2000
területeket?
A madárvédelmi (79/409/EGK) és az
élőhelyvédelmi (92/43/EGK) európai uniós irányelveknek
megfelelően a területkijelölést kizárólag szakmai (ökológiai)
szempontok – az irányelvek mellékletén szereplő faj vagy
élőhelytípus állománynagysága, állománysűrűsége, hazai
elterjedése, hazai és nemzetközi védelmi helyzete, élőhelyigénye
– figyelembevételével kellett elvégezni az élőhelyvédelmi
irányelv III. mellékletében, illetve az európai közösségi
jelentőség természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló
275/2004. (X. 8.) kormányrendeletben rögzített szempontrendszer
szerint. Ennek megfelelően a kijelölt területeknek minden,
hazánkban előforduló élőhelytípus és faj esetében az országos
állomány elegendően nagy hányadát le kell fedniük, hogy
biztosítsák a fajok és élőhelyek kedvező természetvédelmi
helyzetének fennmaradását. A kijelölés során a gazdasági,
társadalmi és egyéb szempontok tagországi szinten történő
figyelembe vétele a közösségi joggal ellentétes, amit az Európai
Unió Bíróságának számos ítélete is megerősített.
(www.curia.europa.eu)
Mi a különbség az országos
jelentőségű védett természeti területek és a Natura 2000
területek között?
A védett természeti területek
(nemzeti parkok, természetvédelmi területek, tájvédelmi
körzetek) minden esetben külön jogszabállyal (minden egyes
terület külön miniszteri-, vagy helyi jelentőségű védett
természeti terület esetében önkormányzati rendelettel) kerülnek
védettség alá, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII.
törvény (Tvt.) előírásainak megfelelően. A Natura 2000
hálózatba tartozó területeket pedig két európai uniós irányelv
alapján kellett hazánknak is kijelölnie – a 79/409/EGK irányelv
(madárvédelmi irányelv) és a 92/43/EGK irányelv (élőhelyvédelmi
irányelv) alapján – amely az uniós csatlakozás egyik
előfeltétele volt. A hazai jogrendben az európai közösségi
jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló
275/2004. (X. 8.) kormányrendelet tartalmazza az összes Natura 2000
területet.
Lehet-e egy ingatlan egyszerre országos
jelentőségű védett természeti terület és Natura 2000 terület?
Igen, a két védelmi kategória között
vannak átfedések. A Natura 2000 hálózatba a már eleve védett
természeti területek több mint 90%-a bekerült, a hálózat
csaknem 40%-át adják a már korábban is természetvédelmi oltalom
alatt álló területek.
Milyen esetben lehet támogatást kapni
a Natura 2000 besorolás alatt álló ingatlanra?
Külön támogatási rendszer a Natura
2000 gyep (legelő) hasznosítású területeire került
kidolgozásra. Részletek a 128/2007. FVM rendeletben és a
www.fvm.hu weboldalon találhatók. Ezen kívül számos
agrár-vidékfejlesztési támogatás esetén a Natura 2000
területeken gazdálkodók plusz pontokat kaphatnak a támogatás
igénylés elbírálása során.
Milyen arányú a Natura 2000 területek
kijelölése Magyarországon?
Magyarországnak kb. 21%-a Natura 2000
terület.
Mikor jelölték ki hazánkban a Natura
2000 területeket?
Hazánk európai uniós csatlakozásának
előfeltétele volt az élőhelyvédelmi és a madárvédelmi
irányelv átültetése a hazai jogrendbe és ennek alapján a Natura
2000 hálózat felállítása. Ezt a kötelezettséget az európai
közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű
területekről szóló 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet
elfogadásával teljesítette az ország. Közvetlenül ezután a
Natura 2000 adatbázist a hozzá tartozó térinformatikai
állományokkal, illetve 1:100 000 méretarányú kinyomtatott
térképekkel Magyarország nagykövete hivatalosan továbbította az
Európai Bizottságnak. A fedvények alapján a KvVM rendeletben
kihirdetett helyrajzi számok leválogatását az első körben a
FÖMI végezte.
Ki felelős a Natura 2000 területek
védelméért és milyen szervek foglalkoznak a Natura 2000
területekkel?
A természet védelméről szóló
1996. évi LIII. törvény 5. §-a
alapján minden természetes és jogi személy, valamint más
szervezet kötelessége a természeti értékek és területek
védelme. A 347/2006 (XII. 23.) Korm. rendelet szerint a
természetvédelmi, környezetvédelmi, és vízügyi felügyelőségek,
mint természetvédelmi hatóság és szakhatóság működnek közre
a Natura 2000 területeken. A Natura 2000 területek természetvédelmi
kezelésének ellátása a nemzeti park igazgatóságok állami
alaptevékenységi körébe tartozik.
A legfőbb szervek, amelyek a Natura
2000 területekkel foglalkoznak: a Környezetvédelmi és Vízügyi
Minisztérium, a területi környezetvédelmi, természetvédelmi és
vízügyi felügyelőségek, az Országos Környezetvédelmi,
Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, a nemzeti park
igazgatóságok, a támogatási rendszert illetően pedig a
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium.
Van-e elővásárlási joga a Magyar
Államnak a Natura 2000 területeken?
A Magyar Államnak nincs elővásárlási
joga a Natura 2000 területekre, korábban sem volt és nem is
indokolt a jövőben sem ilyet előírni, az ilyen tévhit csak
bizonyos újságcikkekben látott napvilágot, minden jogi alap
nélkül. Nem védett termőföldek esetén a magyar állam
elővásárlási jogát a termőföldről szóló 1994. évi LV.
törvény 10. § (1)
bekezdésében meghatározottak szerint érvényesítheti – minden
más jogosultat követően, tehát sorrendben az utolsó helyen.
Védett természeti területnek minősülő termőföld esetén,
jogszabályon alapuló elővásárlási joga van a magyar államnak a
Tvt. 68. § (6) bekezdése
alapján, melyet a nemzeti park igazgatóságok minden más
jogosultat megelőzően gyakorolhatnak. A védett természeti
területnek nem minősülő, Natura 2000 hálózatba tartozó
területek vonatkozásában tehát az államot más jogosultakat
megelőzően semmilyen jogszabály alapján nem illeti meg
elővásárlási jog, az ilyen termőföldek esetében kizárólag a
fentebb hivatkozott, a termőföldről szóló törvény előírásai
szerinti elővásárlási jog érvényes.
Milyen alapon korlátozhatták a
tulajdonhoz való jogot a Natura 2000 besorolással?
A tulajdonhoz való jog az ember
természetes elévülhetetlen, elidegeníthetetlen joga, melyet
törvény véd, szabadon gyakorolható, de társadalmi érdekből,
közérdekből, gazdasági szükségletből mégis sor kerülhet a
tulajdonjog önkéntes vagy kényszerű korlátozására. Más
alkotmányos jog, így az egészséges környezethez való jog
érvényesülése érdekében szükség van a tulajdonjog bizonyos
mértékű korlátozására.
Mihez igazodnak a Natura 2000 területek
határai?
A Natura 2000 területeket kizárólag
szakmai alapon lehet meghatározni. Célszerű a területek széleit
a jól meghatározható objektumok, a nyilvántartásban lehatárolt
határvonalak mentén azonosítani, térinformatikai adatbázisok
figyelembevételével. Folyamatban van a területhatároknak az
ingatlan-nyilvántartás (Külterületi vektoros
ingatlan-nyilvántartás pl.) szerinti azonosítása.
Egy konkrét Natura 2000 terület
jelölő fajairól és élőhelyeiről hol lehet tájékozódni?
A www.termeszetvedelem.hu honlapon a
Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR) mindenki számára
elérhetővé teszi az adott Natura 2000 területtel kapcsolatos
információkat.
|