Alapadatok
Általános leírás, jellemzés
A terület a Sajó és a Tisza ártere, szinte az egész terület védett. Sok a holtág, a folyómedret kísérő láprétek, értékes vízhez kötődő társulások, fűz bokorerdők, puha- és keményfás ligeterdők, elszórtan szikesedő rétekkel. A területet nagy arányban extenzív szántók borítják. Madárvédelmi jelentősége főként a gémfélék szempontjából van, amelyek a nádasokban és füzesekben alakítják ki kolóniáikat. A folyómenti erdőkben fekete harkány, barna kánya fészkel, de a költő fajok között találunk récéket, cséreket és szerkőket, de parti madarakat és a nedves réteken harist is. A terület fontos állomása a vonuló fajoknak. A területen a kijelölés alapjául szolgáló, un. jelölőfajok közül az országos és nemzetközi viszonylatban is jelentős állománnyal bíró (A és B kategóriába sorolható) madárfajok kedvező védelmi helyzetének fenntartása, egyes fajok vonatkozásában védelmi helyzetük javítása a cél.
A területhez kötődő legfontosabb európai közösségi jelentőségű mádárfajok: Fekete gólya (Ciconia nigra), Nagy kócsag (Egretta alba), Kis kócsag (Egretta garzetta), Bakcsó (Nycticorax nycticorax), Piroslábú cankó (Tringa totanus).
Védettség, státusz
Természetvédelmi célkitűzések
SPECIFIKUS CÉLOK:
• A területen előforduló időszakos vízállások megtartása, a vizes élőhelyfejlesztések üzemeltetése, kezelésük hosszú távú biztosítása;
• A vizes élőhelyek ökológiai vízigényének és természeteshez közeli vízjárásának biztosítása a fészkelő vízimadárfajok és az azok táplálékbázisát alkotó vízi szervezetek ökológiai igényeinek megfelelően;
• A gémtelepek fészkelési időben történő teljes zavartalanságának a biztosítása, elsősorban a kis- és nagykócsag, a bakcsó és a kis kárókatona védelme érdekében;
• A mocsári szukcessziós sor (lápok - nádasok / gyékényesek / tavikákások – magassásosok – mocsárrétek) mozaikoltságának fenntartása a kezelési feladatok összehangolásával, az adott év ár- és csapadékjárásának a figyelembe vételével;
• Nádasok időbeni és térbeni változatosságának biztosítása téli nádaratás szabályozásával;
• A nyílt vízfelület, a hínárnövényzet és a változatos összetételű mocsári növényzet arányának területrészek szerinti fenntartása, optimalizásálása, helyreállítása.
• Az időszakos vízborítású területek arányának növelése, parti madarak fészkelési lehetőségeinek fejlesztése.
• A haris költését biztosító gyepterületek kiterjedésének növelése, hariskímélő kaszálási technikák alkalmazásával.
• A térségre jellemző gyepterületek természetes állapotának fenntartása a megfelelő gyephasznosítás és kezelés biztosításával;
• Nem hasznosított gyepterületek esetében a szukcessziós folyamatok gátlása, a fás-és cserje vegetáció, valamint a nem őshonos inváziós fajok és a nád terjedésének megakadályozása;
• Szántóföldek esetében fenn kell tartani a térségre jellemző, hagyományos növénykultúrák területi részesedését, és támogatni kell az alacsony intenzitású termesztéstechnológia alkalmazását;
• Kerülni kell, illetve megakadályozandó az intenzív technológián alapuló és a hagyományos táj-és élőhelystruktúrába nem illeszkedő nagy területigényű monokultúrák (energia-ültetvények) térnyerése;
• A területen előforduló fasorok, facsoportok, erdősávok fenntartása, természetességi állapotuk őshonos fafajokkal történő javítása;
• A terület apróvadállományának megerősödését szolgáló, valamint a fészkelő madárfajokat veszélyeztető predátor- és dúvadállomány kontrollját biztosító vadgazdálkodás támogatása;
• Szándékos vagy gondatlanságból fakadó madármérgezések teljes felszámolása;
• A területen lévő középfeszültségű vezetékek és oszlopok madárvédelmi eszközökkel történő felszerelése, ill. meglévő szabadvezetékek földkábellel történő kiváltása szükséges;
• új, táji léptékben ható, a nyílt, tagolatlan pusztai környezethez kötődő madárfajok állományát veszélyeztető vonalas létesítmények kiépítésének megakadályozása,
a meglévő, napjainkra gazdasági funkcióját vesztett vonalas létesítmények felszámolása;egyes prioritás-fajok vonatkozásában (pl. fekete gólya, partimadarak) a fészkelő, - gyülekező, - éjszakázóhelyek védelme, zavartalanságuk biztosítása;
Kijelölés alapjául szolgáló fajok, élőhelyek
Az országos állományhoz viszonyított arány
A: 100% >= p > 15%,
B: 15% >= p > 2%,
C: 2% >= p > 0%,
D: nem jelentős, előfordul
Fajok
| Név | Tudományos név | Állománynagyság (min-max) | ||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| állandó | szaporodó / fészkelő | telelő | átvonuló / gyülekező | |||
| Bakcsó | Nycticorax nycticorax | 500 - 500 | A | |||
| Kis kócsag | Egretta garzetta | 35 - 50 | B | |||
| Karvalyposzáta | Sylvia nisoria | 50 - 90 | C | |||
| Réti fülesbagoly | Asio flammeus | 30 - 30 | B | |||
| Tőkés réce | Anas platyrhynchos | 1800 - 2200 | C | |||
| Jégmadár | Alcedo atthis | 10 - 12 | C | |||
| Fekete gólya | Ciconia nigra | 300 - 500 | B | |||
| Halászsas | Pandion haliaetus | 4 - 8 | C | |||
| Kis őrgébics | Lanius minor | 20 - 25 | C | |||
| Parlagi pityer | Anthus campestris | 5 - 10 | C | |||
| Fehér gólya | Ciconia ciconia | 1 - 2 | C | |||
| Kígyászölyv | Circaetus gallicus | 1 - 6 | C | |||
| Réti cankó | Tringa glareola | 200 - 240 | C | |||
| Cigányréce | Aythya nyroca | 25 - 35 | B | |||
| Fehér gólya | Ciconia ciconia | 200 - 300 | C | |||
| Törpegém | Ixobrychus minutus | 35 - 45 | C | |||
| Lappantyú | Caprimulgus europaeus | 5 - 7 | D | |||
| Kis kárókatona | Phalacrocorax pygmeus | 5 - 9 | B | |||
| Kis vízicsibe | Porzana parva | 0 - 10 | D | |||
| Kerecsensólyom | Falco cherrug | 1 - 1 | C | |||
| Fekete gólya | Ciconia nigra | 2 - 4 | B | |||
| Hamvas rétihéja | Circus pygargus | 2 - 2 | C | |||
| Barna kánya | Milvus migrans | 3 - 7 | C | |||
| Szalakóta | Coracias garrulus | 10 - 16 | C | |||
| Csörgő réce | Anas crecca | 450 - 550 | C | |||
| Nyári lúd | Anser anser | 1200 - 1800 | B | |||
| Fekete harkály | Dryocopus martius | 6 - 10 | D | |||
| Kormos szerkő | Chlidonias niger | 30 - 40 | B | |||
| Bakcsó | Nycticorax nycticorax | 250 - 350 | A | |||
| fattyúszerkő | Chlidonias hybridus | 90 - 110 | C | |||
| Fülemlesitke | Acrocephalus melanopogon | 5 - 8 | D | |||
| Nagy kócsag | Egretta alba | 120 - 180 | B | |||
| Nagy lilik | Anser albifrons | 4000 - 6000 | B | |||
| Pajzsoscankó | Philomachus pugnax | 1200 - 1800 | C | |||
| Haris | Crex crex | 50 - 120 | B | |||
| Kékes rétihéja | Circus cyaneus | 20 - 30 | C | |||
| Bölömbika | Botaurus stellaris | 15 - 20 | C | |||
| Kontyos réce | Aythya fuligula | 40 - 60 | D | |||
| Rétisas | Haliaeetus albicilla | 4 - 8 | C | |||
| Barna rétihéja | Circus aeruginosus | 25 - 35 | C | |||
| Balkáni fakopáncs | Dendrocopos syriacus | 5 - 15 | C | |||
| Kendermagos réce | Anas strepera | 50 - 50 | C | |||
| Daru | Grus grus | 200 - 300 | D | |||
| Tövisszúró gébics | Lanius collurio | 70 - 150 | C | |||
| Bölömbika | Botaurus stellaris | 5 - 7 | C | |||
| Üstökösgém | Ardeola ralloides | 10 - 10 | C | |||
| Vörös gém | Ardea purpurea | 35 - 45 | B | |||
| Kerceréce | Bucephala clangula | 80 - 120 | D | |||
| Pettyes vízicsibe | Porzana porzana | 10 - 20 | B | |||
| Kanalasgém | Platalea leucorodia | 130 - 170 | B | |||
| Barátréce | Aythya ferina | 350 - 400 | C | |||
| Darázsölyv | Pernis apivorus | 2 - 6 | D | |||
| Kis bukó | Mergus albellus | 0 - 40 | C | |||
| Vetési lúd | Anser fabalis | 900 - 1100 | B | |||
| Kanalas réce | Anas clypeata | 40 - 60 | C | |||
| Tőkés réce | Anas platyrhynchos | 50 - 100 | C | |||
| Billegetőcankó | Actitis hypoleucos | 4 - 6 | C | |||
| Kanalas réce | Anas clypeata | 5 - 7 | C | |||
| Tőkés réce | Anas platyrhynchos | 130 - 170 | C | |||
| Kendermagos réce | Anas strepera | 4 - 6 | C | |||
| Nyári lúd | Anser anser | 50 - 60 | B | |||
| Kis lilik | Anser erythropus | 2 - 4 | C | |||
| Szirti sas | Aquila chrysaetos | 3 - 5 | C | |||
| Parlagi sas | Aquila heliaca | 5 - 7 | C | |||
| Békászó sas | Aquila pomarina | 1 - 3 | C | |||
| Üstökösgém | Ardeola ralloides | 2 - 4 | C | |||
| Réti fülesbagoly | Asio flammeus | 15 - 25 | B | |||
| Hamvas rétihéja | Circus pygargus | 5 - 15 | C | |||
| Kék galamb | Columba oenas | 100 - 200 | D | |||
| Közép fakopáncs | Dendrocopos medius | 3 - 7 | D | |||
| Nagy kócsag | Egretta alba | 30 - 30 | B | |||
| Kerecsensólyom | Falco cherrug | 6 - 15 | C | |||
| Vándorsólyom | Falco peregrinus | 0 - 4 | D | |||
| Kék vércse | Falco vespertinus | 10 - 20 | C | |||
| Sárszalonka | Gallinago gallinago | 12 - 20 | C | |||
| Rétisas | Haliaeetus albicilla | 1 - 2 | C | |||
| Rétisas | Haliaeetus albicilla | 12 - 18 | C | |||
| Gólyatöcs | Himantopus himantopus | 4 - 8 | D | |||
| Nagy goda | Limosa limosa | 150 - 200 | C | |||
| Barna kánya | Milvus migrans | 1 - 2 | C | |||
| Nagy póling | Numenius arquata | 8 - 12 | D | |||
| Barkós cinege | Panurus biarmicus | 15 - 25 | D | |||
| Kis kárókatona | Phalacrocorax pygmeus | 200 - 300 | B | |||
| Aranylile | Pluvialis apricaria | 6 - 10 | D | |||
| Vörösnyakú vöcsök | Podiceps grisegena | 3 - 5 | C | |||
| Feketenyakú vöcsök | Podiceps nigricollis | 20 - 30 | B | |||
| Guvat | Rallus aquaticus | 44 - 55 | C | |||
| Függőcinege | Remiz pendulinus | 50 - 70 | C | |||
| Küszvágó csér | Sterna hirundo | 4 - 6 | D | |||
| Kis vöcsök | Tachybaptus ruficollis | 25 - 35 | C | |||
| Piroslábú cankó | Tringa totanus | 30 - 40 | B | |||
| Piroslábú cankó | Tringa totanus | 70 - 110 | B | |||
| Parlagi sas | Aquila heliaca | 1 - 1 | D | |||
Ajánlott idézés
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2026) Natura 2000 adatbázis: Kesznyéten. https://www.mme.hu/natura-2000-teruletek/hubn10005
Letöltés dátuma: 2026-09-23
A honlapon felhasznált térképi és egyéb adatok tájékoztató jellegűek.
Hivatalos adatokkal a Fölművelésügyi Minisztérium és az EU Bizottságának Környezetvédelmi Főigazgatósága rendelkezik.